Izlandi kalandkörút 2010
Izland egy természetes „vulkán-múzeum”, a mélységi erők „építészetének” bemutatóterepe, skanzenje! Útvonalunk mentén Dél-Izlandon a lefagyott Vatnajökull rejt tűzhányókat, DNY-on a Hekla rétegvulkán képe uralja a tájat, ÉNY-on pedig „rokonáé”, a lefagyott Snaefellsjökullé (20 km2-nyi a „csonthó” rajta!). A „tüzes hegyek” mellett az utóvulkanizmus különféle jelenségei is ámulatba fognak ejteni! A magasból vagy a tenger felől közeledve a szigethez, - szép időben - már messziről feltűnhet néhány égbe szökő, forrongó gőzoszlop, mintha mindenfelé nagy tüzek füstje csapna a magasba… A gejzírek közül (100-nál is több található a szigeten!) jó párat megcsodálhatunk! Az évekkel ezelőtt elszunnyadt „nagy öreg”, a Geysir szomszédjában még mindig „fickós” társa, a Stokkur sűrűn lövelli gyakran tekintélyes és a turistákat „megfuttató” vízoszlopát… Elszökkenve előle kedvet kaphatunk bolyongani egyet a közeli csodás szolfatára- és fumarolamező színes kincsei között… Dél-Izland legkarakteresebb tájegysége, Európa legnagyobb jégmezejének, a Vatnajökullnak déli pereme. A szinte a tengerig aláereszkedő gleccserkarokhoz tehető túrák mellett itt jókat barangolhatunk a morénadombokon és az állandóan fejlődő kavicsos-homokos olvadékvíz-mezőkön is: utóbbi Izland „klasszikus” tájegysége, a „sandurok földje” – némelyik közülük több száz négyzet-kilométernyi „sekély tenger”…
Tiszta szépségű – s bármerre jársz is, szinte karnyújtásnyira érződő - gleccserek, ezernyi vízfolyástól átszelt, hatalmas hordaléksíkok, a szintúgy a kőzetek kincseskamrájának bizonyuló megszilárdult láva-folyamok, abráziós tengerpartok, nyakizmokat megviselő gejzírek, fényeket rabul ejtő szurdokok, lundák és más tengeri madarak zsivajától hangos, vészjóslóan meredek partoldalak, puffugó-szuszogó, záptojás-szagú kigőzölgések, ledöbbentő víztömegeket „mozgató”, roppant erőket elnyelő vízesések és némán nyújtózó, titokzatos mélységű tengerágak váltják egymást az északi természet „nyár eleji fesztiváljának” színpadán…
Top 10
•Thjórsárhraun-lávaár – Földünk legnagyobb egy kitöréssel keletkezett lávatakarója, 8000 éve folyt ki egy hasadékon és 130 km hosszú!
• Thingvellir Nemzeti Park – a vikingek a világ legelső parlamentjét tartották az Észak-Amerikát ill. Európát hátán hordozó két (amúgy távolodó) kőzetlemez határán; a felszínt „felsebző” óriás hasadékvölgy és kisebb társai a UNESCO-védelmét élvezik…
• Krysuvik geotermikus övezet - elképesztőek a pasztell-színekben pompázó, itt-ott gőzgomolyagokat eregető hegyei és lábuknál a pöfékelő iszapfortyogók
• Gullfoss - Izland nagy hatású „ikonja”: erő és örökkévalóság – e kettőt testesítik meg a széles kanyonban, több lépcsőben aládübörgő víztömegek; ez a sziget leghíresebb vízesése…
• Geysir és Strokkur – előbbi a szökőhévforrások névadója, a másik Izland legnagyobb időszakos forróvíz-kitörése
• Raufarhólshellír, a lávabarlang – kívül: szinte járhatatlan lávamező, menekülő magma-katonák színes és groteszk szoborparkja, belül: az elszökő mérgező gázok „boszorkánykamrát” hagytak maguk után - fejlámpánk fénye csodálatos „láva-cseppköveken” csillan meg, miközben lábunk alatt megszokhatatlan „rendetlenségben” hevernek a földköpeny „szakadásain” kiszökött gigászi kőzetdarabok - közöttük-rajtuk az állandó eljegesedésről tanúskodó jégoszlopok üldögélnek…
• Jökulsárlón – mély tó, melyen varázslatosan kéklő jéghegyek úsznak; a Vatnajökull-platóról meredeken lecsúszó gleccser folyamatosan borjadzik…, ilyen helyet, ily kavalkádot a legvadabb képzelet sem képes szülni!
• Dyrhólaey – a hullámoktól szakadatlanul ostromlott déli tengerpart eróziós csoda-vidéke: gigászi sziklatornyok és sziklakapuk, felszíni bazaltalakzatok, méhkaptársejt-formák…
• Skaftafell-gleccser – Dél-Izlandon vonzza mágnesként az arra járót midőn az „Európa-bajnok” Vatnajökull platójáról ereszkedik alá fenségesen…
• Landmannalaugar – a vulkánikus területek legszínesebbje: bizarr „kirakodóvására” a sárgás-vöröses riolit hegyeknek, kékesen villódzó láva- törmeléklejtőknek, narancsszínű sziklák között futó patakoknak, fantáziát megindító formákban megmerevedett, barnás-fekete lávafolyamoknak; az utóműködés jeleiből is bőven találunk: kénes kigőzölgések, bugyogó szökőhévforrások, forróságtűrő algák és színek, színek, színek mindenfelé…; egy jó kis túrát követően fürdőzhetünk a feltörő forró víz és hegyi patakok által „kikevert”, természetes módon meleg vizű medencékben…
Utazás
Budapestről Koppenhágába kisbusszal utazunk. Koppenhágából Izlandra (és vissza) repülünk. Hazafelé Koppenhágában ismét kisbuszra ülünk, így érkezünk vissza Budapestre
Szállás
.
Koppenhágában turistaszálláson, Izlandon saját sátrakban
Időpont
2010. július 9 – 19.
Csoport létszám
7 fő
Túravezető tanárok
Pintér Zsolt földrajz tanár és Olli Ádám geográfus
Részvételi díj
140. 000.- Ft + repjegy (A repjegy jan. 26-i ára kb. 65.000.- Ft.)
- A részvételi díj tartalmazza az említett szállások árát, az utazásunk során használandó kisbuszok bérleti díját és a velük történő autózás minden felmerülő költségét (kivéve a casco-biztosítás „vis major” esetén a csoportra jutó önrészét) és a kísérő tanárok költségét.
- A részvételi díj nem tartalmazza a repülőjegyet, nincs benne az ellátás (önellátás), a biztosítást és nem fedi a belépőket sem.
Program (rövidített változatban)
1. nap: Utazás Bp.-ről Koppenhágába
2. nap: Koppenhágai nézelődés, majd repülés Izlandra
3. nap: A Reykjanes-félsziget
4. nap: Dél-Izland pusztuló tengerpartjai, sziklacsodái, vízesései és a sandurok
5. nap: Jégbezárt világok: a Vatnajökull gleccservidéke, a Skaftafell Nemzeti Park és Jökulsárlón úszó jéghegyei
6. nap: Izlandi Felföld: Eldgjá, a „Tűz szurdoka”
7. és 8. nap: Izlandi Felföld: Hekla, a „vulkánanya” és Landmannalaugar, a színes hegyek világa
9. nap: Dél-Izland: az „Arany-kör”
10. nap: Reykjavik és Keflavik
11. nap: Hazautazás Izlandról Koppenhágán át Budapestre