9. osztály

Magyar nyelv és irodalom

Szaktanár: Tóth Adrienn
Heti óraszám: 4

Kötelező felszerelés:
  • Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 9.
  • Irodalmi szöveggyűjtemény 9.
  • Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció tankönyv és munkafüzet
  • 2 db A/4 méretű vonalas füzet
Ajánlott segédeszközök:
  • Rácz Endre – Takács Etel: Kis magyar nyelvtan
  • A magyar helyesírás szabályai (11. kiadás)
  • Lexikonok, szótárak
  • Írók, költők sorozat kötetei

Irodalom

Az irodalom tantárgy célja az olvasóvá nevelés. A művekkel való személyes olvasói találkozás elengedhetetlen. Az irodalomértéshez, szövegértéshez szükséges kódrendszer kialakítása a cél. Fontos az intertextualitás, a kronológia. A 9. évfolyamon az ókor, középkor, reneszánsz, valamint a barokk kor irodalmából kapunk ízelítőt.
 
Témakörök:
  • Művészet és valóság
  • Mítosz - mitológia
  • Az antikvitás irodalma
  • Biblia 
  • Szemelvények a középkor irodalmából
  • A reneszánsz irodalma
  • Szemelvények a barokk korszak irodalmából
  • A francia klasszicista dráma
Kötelező olvasmányok:
  • Homérosz: Odüsszeia
  • Szophoklész: Antigoné
  • Dante: Isteni színjáték (részletek)
  • Villon balladák
  • Boccaccio: Decameron (részletek)
  • Shakespeare: Rómeó és Júlia; Hamlet, a dán királyfi
  • Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek)
  • Mikes Kelemen: Törökországi levelek
  • Moliére: Tartuffe vagy Fösvény
Ajánlott olvasmányok:
  • Gilgames
  • Biblia
  • Homérosz: Íliász
  • Vergilius: Aeneis
  • Trisztán és Izolda
  • Villon: Nagy Testamentum
  • Shakespeare drámák
  • Racine: Phaedra

Nyelvtan

Az anyanyelvi órákon folytatódik azoknak az eszközöknek a megismerése, amelyek a sikeres kommunikációhoz szükségesek. A 9. évfolyamtól kezdve magasabb szinten rendszerezzük a korábbi években elsajátított grammatikai és helyesírási ismereteket.
 
Témakörök nyelvtanból:
  • Kommunikáció
  • Tömegkommunikáció; médiaműfajok
  • A nyelvtani szintek grammatikája: hangtan, szótan, mondattan
  • Helyesírás
  • Jelentéstan 
  • Szövegtan 
  • Fogalmazási ismeretek
 

 

Történelem

Szaktanár: Brachna Máté
Heti óraszám: 2
 
Kötelező felszerelés:
  • Szárai Miklós: Történelem I. (Nemzeti Tankönyvkiadó)
  • Középiskolai történelmi atlasz
  • 1 db füzet
  • toll
  • piros, kék, zöld színű ceruza
A tananyagról általában:
Célunk, hogy a történelmi, társadalmi ismereteket részletesebben és élvezetesebben sajátítsák el diákjaink, mint a korábbi gimnáziumi keretek között. A kilencedik osztályban nyílik mód arra, hogy a tanulókat megismertessük az emberré válás folyamatával; képet kapjon az ókori kelet államainak történetéből; az ókori Hellász és Róma, valamint a kora középkor históriáját és kultúráját megismerhesse, emellett a magyarság korai történetével fogunk foglalkozni. 
 
Témakörök:
  • az őskor
  • az ókori kelet
  • az ókori Hellász
  • az ókori Róma
  • a kora középkor
  • a magyarság története az államalapításig
  •  

 


Matematika

Szaktanár: Majoros László

Heti óraszám: 3

Kötelező felszerelés:

  • Kosztolányi-Kovács: Matematika 10. tankönyv és feladatgyűjtemény (Mozaik kiadó)
  • Négyjegyű függvénytáblázatok
  • A/4 méretű négyzetrácsos spirálfüzet
  • A/4 méretű sima füzet
  • A/5 méretű négyzetrácsos füzet
  • grafitceruza-hegyező; 0,5 mm rotring ceruza-bél; kék golyóstoll; 6 féle színes ceruza; radír; vonalzó: kisméretű egyenes és derékszögű, nagyméretű egyenes és derékszögű; műanyag szögmérő; körző (javasolt: rotringbetétes)-körzőbél; tudományos zsebszámológép

 

A tananyagról általában:

A matematika az emberi gondolkodás művészete, ezért tanulása sokkal több, mint a tárgyi tudás megszerzése. Ahogy a képző-, az előadó-, vagy a szépművészet úgy a matematika is a tehetség mellett mást is igényel: szorgalmat, a módszerek, fortélyok elsajátítását és kitartó gyakorlását, mert ezek nélkül a tehetség mit sem ér.
A matematikai tehetséget kapjuk, ez az iskolában nem szerezhető meg, de mindenki által megtanulhatóak a gondolkodás alapjai. Egyik célunk tehát az absztrakció, a formális gondolkodás fejlesztése, saját vagy mások állításainak bizonyításának szükségessége iránti igény kialakítása…

Mindez öncélú is lehetne, de ne feledjük, hogy a matematika áthatja hétköznapjainkat is. Nap mint nap találkozunk számokkal, legyenek azok statisztikai adatok, vagy bankok által ajánlott betéti- vagy hitelkamatok stb. Másik célunk tehát, megtanulni eligazodni a minket érő információáradatban, értelmezni a számok mögött lévő folyamatokat, eldönteni, milyen banki konstrukciót válasszunk autónk, lakásunk megvásárlásakor.

A matematikát szokás a természettudományok közé sorolni, bár erről megoszlanak a vélemények. Tény viszont, hogy a minket körülvevő fizikai környezet leírásához, értelmezéséhez eddig talált legjobb „eszköz” a matematika, ezért harmadik célunk a természettudományok sikeres tanulásához szükséges matematikai eszköztár elsajátítása.
Mindenhez kívánok mindenkinek kitartást, amelyet bizonyosan követ majd a tudás megszerzése felett érzett öröm.

"Gondolkodni ingyen van, és nem fáj!"

Témakörök:

  • Gondolkodási módszerek
  • Gyökvonás
  • Másodfokú egyenlet
  • Geometria
  • Szögfüggvények
  • Valószínűségszámítás

 


Fizika

Szaktanár: Majoros László

Heti óraszám: 2

Kötelező felszerelés:

  • Fizika 10. - Nemzeti tankönyvkiadó
  • Négyzethálós füzet (A5-es méretű)
  • Tudományos számológép
  • Toll (kék vagy fekete színű)
  • Grafit és színes ceruza (piros, kék, zöld)
  • Vonalzó

 

A tananyagról általában:

Fizikai tanulmányaink során célunk az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép, valamint a minket érő rengeteg áltudományos hír iránti egészséges szkepticizmus kialakítása. A diákoknak látniuk kell, hogy fizikai ismeretek alapozzák meg a műszaki tudományokat és teszik lehetővé a technikai fejlődést. Technikai ismereteink azonban felelősséggel is járnak, így meg kell ismerniük, milyen veszélyt jelent technikai civilizációnk környezetünkre nézve.


Témakörök:

  • Energia és munka
  • Hőtan
  • Elektrosztatika
  • Elektromos áram, vezetési jelenségek
  • Mágneses mező, elektromágneses indukció



 

Kémia

Szaktanár: Léner Violetta
Heti óraszám: 2
 
Kötelező felszerelés:
  • Z. Orbán Erzsébet – Wajand Judit – Általános kémia – Nemzeti Tankönyvkiadó
  • Z. Orbán Erzsébet – Wajand Judit – Általános kémia munkafüzet – Nemzeti Tankönyvkiadó
  • A4-es méretű füzet
  • grafitceruza, toll, 4 féle színes ceruza; radír; vonalzó, számológép
 
A tananyagról általában:
A 8. osztályos szervetlen kémiai tanulmányok után, kicsit mélyebben megismerkedünk az anyagok szerkezetével az atomok és molekulák világában, majd a kémiai reakciók típusait, jellemzőit tanulmányozzuk. Az év során sok olyan hasznos információt és tudást szerezhetünk, amelyek segítenek jobban megérteni a hétköznapok egyszerűnek tűnő jelenségeit.
 
Témakörök:
  • Az atomok felépítése
  • A kémiai kötések és az energia
  • Anyagi halmazok
  • Kémiai átalakulások
  • Kémiai reakciótípusok
  • Elektrokémiai folyamatok
 
 
 
 
 

 


 Földrajz

Szaktanár: Brachna Máté
Heti óraszám: 2
 
Kötelező felszerelés:
  • Jónás Ilona, Kovács Lászlóné Dr., Vízvári Albertné: Földrajz 9. - tankönyv (Mozaik Kiadó)
  • Jónás Ilona, Kovács Lászlóné Dr., Vízvári Albertné: Földrajz 9. - munkafüzet (Mozaik Kiadó)
  • Középiskolai földrajzi atlasz
  • A/4-es méretű füzet
  • íróeszközök
 
A tananyagról általában:
A 9. osztályban elsősorban természetföldrajzi jelenségekkel fogunk megismerkedni. A természetföldrajz komplexitása miatt tényleges földrajz mellett olyan természettudományos ismereteket fogunk alkalmazni, mint a biológia, fizika vagy kémia. A tananyag kisebb hányadát pedig általános társadalmi-gazdasági folyamatok teszik ki.
 
Témakörök:
  • helyünk a világegyetemben
  • lakóhelyünk, a Föld
  • az éltető légkör
  • a vízburok
  • a földfelszín formakincse
  • földrajzi övezetesség
  • az ember szerepe a társadalmi és gazdasági folyamatokban
 

 


Ének-zene

Szaktanár: Jakab Tímea

Heti óraszám: 1

Kötelező felszerelés:

  •  Lukin László – Ugrin Gábor: Ének-zene,  9-10.osztály (Nemzeti Tankönyvkiadó)
  • 1 db A / 4-es méretű hangjegy füzet
  • Rotring- , vagy grafitceruza, radírgumi

 


A tananyagról általában:

Gimnazista diákjaink ének-zene tantárgyat már csak a 9-10. évfolyamon tanulnak. E rövid idő alatt a képzés elsősorban egy általános zenei tájékozottság megalapozását szolgálja. Célunk, hogy tanulóink olyan ismereteket szerezzenek, melyek szervesen kapcsolódnak történelmi, irodalmi, képzőművészeti tanulmányaikhoz – ezáltal segítve egy komplex művelődéstörténeti szemléletmód kialakulását. A tananyag ennek megfelelően az egyes zenetörténeti korszakok áttekintésén alapul. Megismerkedünk a különféle korszakok, irányzatok jellegzetességeivel, a koncerttermekben hallható legismertebb műfajokkal és zeneművekkel, valamint a legjelentősebb zeneszerzők életművével.

Témakörök:

  • Népdalok
  • Romantika
  • A 19.század magyar zenéje
  • Bartók Béla
  • Kodály Zoltán
  • Jeles napok dalai

 


 

Rajz és vizuális kultúra

Szaktanár: Dévai Zsófia

Heti óraszám: 1

Kötelező felszerelés:

  • 1 db A/4es méretű sima füzet
  • 20 db A/4-es vagy A/3-as rajzlap
  • Különböző vízzel oldódó festékek (tempera, akvarell, tus) és ecsetek
  • Műanyag flakon
  • Grafitceruzák, színes ceruzák, radír
  • Olló, ragasztó, vonalzó, körző


Ajánlott segédeszközök:

  • színes papírok, fotók, újságok
  • tároló mappa
  • rajzszén, zsírkréta


A tananyagról általában:

A művészettörténeti ismeretekkel párhuzamosan készülnek a gyakorlati munkák. A nagy művészeti korszakok, stílusok önálló alkotások létrehozásával épülnek tovább.

 


 Informatika

Tanár: Majoros László

Heti óraszám: 1

Kötelező felszerelés:

  • 1 db A5 méretű négyzethálós füzet
  • 1 db golyóstoll
  • 1 db HB-s keménységű grafitceruza
  • 1 db egyenes vonalzó

Témakörök:

  • Táblázatkezelés
  • Prezentációkészítés

 

MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET

 

Óraszám: 36 (heti 1 óra)

Tankönyv: nincs

Felszerelés:

  • jegyzetfüzet

„Mindennapi tapasztalataink és a különböző felmérések is azt mutatják, hogy diákjaink életében egyre nagyobb szerepet töltenek be a különböző médiumok: a tájékozódás és a szórakozás meghatározó eszközeként életvezetési és gondolkodási mintákat, sajátos nyelvi kultúrát közvetítenek, öltözködési, étkezési, vásárlási divatokat indítanak, hősöket, eszményeket, életcélokat indukálnak. A szociológusok, esztéták és filozófusok évtizedek óta kutatják és értelmezik azt a folyamatot, ahogyan a tömegkommunikációs rendszerek terjedése befolyásolja a gondolkodást és átalakítja a társadalmi érintkezés bevett formáit. Mit tehet, mit kell tennie ebben a helyzetben a családnak és az iskolának? Meg kell tanulnunk együtt élni a „mediatizált környezettel”, meg kell ismernünk a tömegkommunikáció természetét és működési módját. Tudásunk minőségén múlik, hogy a már megszokott és az új kommunikációs eljárások a korlátlan ismeretszerzés és kapcsolatteremtés feltételeit teremtik meg, vagy éppen ellenkezőleg a kiszolgáltatottságét, és az elszigetelődését. A mozgókép és médiaismeret iskolai oktatásának éppen az a célja, hogy a tanulók minél tudatosabban és kritikusabban használják a hagyományos és az új médiumokat. Az új modultantárgy azért kerül tehát bevezetésre, mert a média: 

szocializál – vagyis egyre inkább a társadalmi normák, értékek, minták közvetítőjévé válik. A diákok gyakran többet ülnek a képernyők előtt, mint családtagjaikkal beszélgetve vagy az iskolapadban, viselkedési és gondolkodási mintáikat a személyes élmények helyett sokszor a „villanypásztorként” használt médiából merítik.

informál – vagyis a világ dolgai felől egyre gyakrabban a médiumokból tájékozódunk (televízió, sajtó, internet), amelyek információs módja meg is határozza a többség tájékozottságának jellegét, minőségét és mértékét.

függőséget okozhat – mert az audiovizuális információrobbanás részben meg is bénítja életünket, ha nem tanulunk meg szelektálni, ha nem merjük kikapcsolni a készüléket, mert lehet, hogy a következő információ nagyon fontos lesz számunkra. Mivel az „égi csatornákon vagy a hálózaton” érkező üzenetekkel fokozatosan hasonló viszonyba kerülhetünk, mint a vallásos emberek a felsőbbrendű lényekkel, a személyiség autonómiájának védelmében tudatosítani kell a média világának „mágikus” természetét, hogy az „égi csatornák” üzenetei ne váljanak kábítószerré, valláspótlékká.

hatalmi tényező – mivel önállósult hatalmi ágazattá vált, amely hasonlóan működik, mint a világgazdasági rendszer vagy a nagyhatalmi katonai-politikai gépezet, ezért világának ismerete nélkül ma már nem lehet igazán érteni a társadalmi folyamatokat.

manipulálhat – mivel a médiaszövegek erősen befolyásolják a közönséget. Részint mert máshogy jelenítik meg a valóságot, mint ahogy azt a befogadó személyesen megtapasztalja, részint mert a kibocsátók gyakran tudatosan is manipulálni kívánják a közönséget. Meghatározható „rejtett érték- és érdekrendszer” alapján kívánják formálni a közvéleményt, gondoljunk pl. a politikai kampányokra vagy a fogyasztásra ösztönző reklámkampányokra. 

uniformizálhat – hiszen a mediatizált kommunikáció által is egyre inkább homogenizálódó világában, a „globális faluban”  ahol ugyanazokat a filmeket nézik, ugyanolyan ételeket fogyasztják a diákok  alapvető a nemzeti identitás, a magyar nyelven beszélő művek „protekcionista” védelme. 

élményforrás – mivel a médiaszövegek egy része művészi alkotás, amely része a nemzeti és az egyetemes kultúrának, megismerni e műveket örömteli és tanulságos.

szakmát adhat – hiszen sok iskolában próbálkoznak az iskolaújság, az iskolarádió vagy az iskolai zártláncú televízió működtetésével  vagyis a közoktatásban működő médiumok használatával , amely a részvételi demokrácia, a nyilvánosság tanulásának legjobb módja. Másfelől egyre több olyan szakma képződik, amely igényli a tömegkommunikációs ismereteket.

aki kimarad az lemarad – vagyis aki nem képes a korszerű elektronikus eszközöket megvásárolni, vagy aki nem tanulja meg a „világháló” kezelését, az a versenytársadalomban hátrányos helyzetbe kerülhet. A médiaoktatás tehát a demokratizálás, az esélyegyenlőség erősítésének is fontos eszköze.” (Hartai László nyomán – 2001)

 

Mivel a 2013/2014-es tanévben bevezetésre kerülő 9. osztályos médiatantárgy nem építkezik minden iskolarendszerben a megelőző (5. illetve 8.) tantárgyi ismeretekre, így az új képzés célja a fenti idézet nyomán:

  • az általános ismeretek rendszerezése
  • a médiaműveltség bővítése
  • a mozgóképi közlés alapformáinak megismerése
  • a tudatos fogyasztás alapjainak megteremtése.